Több mint sport

2017-03-07 22:54:36


"Nem az ősöket kell követni, hanem azt, amit az ősök követtek" - fogalmazta meg Kassai Lajos, a Lovasíjász című magyar dokumentumfilm fő alakja. Ezt a nevet már több iskola, köztük a miénk, a Körmendi Kölcsey Ferenc Gimnázium diákjai is jól ismerik, hála egy különleges hétfői délelőttnek. De hogy is zajlott ez az esemény, és milyen is volt a film?

A gyönyörűen felújított körmendi színház adott helyszínt a filmvetítésnek február 28-án. 11 órakor elindultunk, majd osztályonként helyet foglaltunk. Nem igazán tudtuk, mire számítsunk, mert a filmről, a címén és azon kívül, hogy magyar, semmit sem tudtunk. A kezdés előtt Ulicska Tamás köszöntötte a nézőket, röviden elmondta, miről szól a Lovasíjász, kiemelve a fenti idézetet. Ezután kezdődött a vetítés.

A film szerintem összességében jó volt. Kassai Lajos munkásságát mutatta be, vagyis a Magyarországon őshonos lovasíjászat újrateremtésének történetét, ami nem mellékesen 2013 óta hungarikum. A film alatt teljes képet kapunk erről, az egyre népszerűbb sportól. Előbb történelmi, kulturális, majd szellemi szerepéről. Mit jelent a lovasíjászat a magyarok számára? Mit jelent más népek számára? Mit jelent annak, aki űzi?

"Lóra ültem, hogy világot lássak. Íjat fogtam, hogy célt találjak." /Kassai Lajos/

A film bevezetőjében megismerjük Kassai Lajost és jelenlegi életvitelét. Majd elmeséli, hogyan került közel az íjászathoz és hogyan határozta el magát arra, hogy ezzel szeretne foglalkozni. Ezután a film kitér a lovasíjászat történelmi hátterére, a hunokra. Ellátogatunk egy kínai múzeumba, ahol Dr. Obrusánszky Borbála tolmácsolásával és vezetésével megismerkedünk őseinkkel és hagyatékaikkal. Majd a film legpörgősebb részeiben bepillantunk a lovasíjász iskolába, a kiképzés menetébe, a vizsgák szinte stresszes izgalmába. Megismerjük kissé a tanárok és a diákok lelki világát is egy-egy monológ, esemény vagy bensőséges tábortűzi párbeszéd alatt. Ezután ellátogatunk Kanadába, ahol szintén őshonos a lovasíjászat. Itt egy indián rezervátumban megismerjük az őslakosok kultúráját, és azt, hogy számukra mit jelent a címadó sport. Röviden ezek azok a pontok, amin a film sorban végighalad, majd végül a nagy fináléként egy lovasíjász nemzetközi versennyel koronázza meg a történetet, aminek résztvevője Kassai Lajos, aki a legnagyobb pontszámot elérve szerezi meg az első helyet.

A film nagy erőssége a témája, és ahogy azt előadja. A lovasíjászatot úgy mutatja be, mint egy értéket, valami szépet, és egyedülit, és ahogyan jobban belemélyül a témába be is bizonyítja ezt még annak a nézőnek is, aki eredetileg nem tudott semmit a sportról. A látvány- és hangvilág szintén nagyon gazdag. A gyönyörű tájak - legyünk bárhol - nagy szerepet kapnak. A zene pedig tökéletesen illik a hangulathoz és a sporthoz.

Gyengesége a terjedelme volt. A két óra hosszúságú film erősen próbára tette a türelmet, még ha érdekes is volt a mondanivalója. Pont azért, mert meg lehetett volna oldani rövidebben is. Az idő, lassú, elhúzott tájkép jelenetekkel, hosszú csöndekkel és túldramatizált lassított felvételekkel ment el. Volt, amire valóban szükség volt, de volt, amire nem igazán. Izgalmas, pörgős jelenetek váltották fel a lassú, elmélkedő látványjeleneteket, ami egy kissé zavaró volt számomra. A vágások hirtelen, minden átvezetés nélkül történtek, így kissé darabossá téve az amúgy nagyon jó filmet.

Végül: A Lovasíjász közel sem egy felejthető film volt, sőt nyomot hagyó, elgondolkodtató és érdekes. Megérte az a két óra a színház puha üléseiben. Mindenkinek ajánlom, vegye meg, támogassa a készítőket és nézze meg, főleg ha érdeklődik a téma iránt. Vagy ha nem is, de felkeltettem az érdeklődését, tegyen vele egy próbát, mert nem fogja megbánni!

Győrfi Csenge 10/a.