Körmend - Az alábbi hexameterekben írt sorok irodalom órára készültek, akkor, amikor Radnóti eclogáit tanulta a 12. B osztály. Farkas Gábor - akiről már egy korábbi cikkben olvashattatok - a szorgalmi házi feladatot így oldotta meg:

Farkas Gábor

Olvad a hótakaró?

Óh Múzsám, az antik hexametert kezem írván
add nekem elmém fényességét, hogy ha lenéz rám
régi Homérosz, Vergilius kora, büszke legyen rám.

Gálicos égen a fellegek úri kabátja, arany gomb
rajta virít sugarával a tájra, fehér tükör ég még
távoli parton, mint lebegő lepedő puha ágyon.
Már delel ott ragyogó gyémánt fenn, léghegyek ormán,
és forrón daloló fény szól madarak szeme csúcsán.

Olvad a hótakaró, nagy vastag dunna a földön.
Csörgedez újra a bérci patak, jég pattan a völgyben,
és mint lenge, morajló hullám, lobban a vízszint.
Áttöri medre szegélyét, dönti a gátat egy új úr,
mely haragával az emberek ellen hadra kel ekkor.
Ellepi végig a falvakat és dől városok útján,
markával már házakat elkapar itt, romok állán.
Pusztul az emberi kéz nyoma, szelleme tűnik a semmi
tengere mélyén, felveszi harcot azonban az erdő.

Súlyosan állnak, akár védősereg vár kapujában,
még a nehéz fák törzsükön, árad a küzdelem immár.
Végül a szél nagy győzelmet susog ágakon árván
megszülető levelekről, sarjadzó rügyeken túl.