Szépen csillogott a bronzérem

2012-01-01 18:00:26


Az érem másik oldala az úszószemüvegen keresztül

Az idei évben is Hódmezővásárhelyen rendezték az Úszó Diákolimpia országos döntőit,  az  V. - VI. korcsoportban március 25-én.  A körmendi Kölcsey Ferenc Gimnáziumot négyen képviseltük a "B" kategória (nem igazolt versenyzők) négy versenyszámában, melyre a megyei diákolimpián elért első helyezés jogosított fel bennünk.
Mint minden évben, úgy most is igyekeztünk felkészülni a versenyre, bár erre a 18 méteres tanmedence nem a legideálisabb. Elszántságunk és edzőnk, Molnár Csaba tanár úr fanatizmusa azonban úgy éreztük ellensúlyozni fogja ezt a hátrányt. Az első versenyszám melyben érintettek voltunk rögtön az enyém volt, 100 gyorson kellett helyt állnom. Sikerült magamat is meglepnem, hisz a megyei versenyen elért eredményemen több mint 4 másodpercet javítva 1:09,54-es idővel hatodik lettem, melyet oklevéllel díjaztak az eredményhirdetésen. Ezt követően Érsek Noémiért izgultunk, aki 100 m-es mellúszásban indulhatott. Noémi jól helyt állt, a középmezőnyben végzett 1:39,53-as idővel.
Közben a kihelyezett futambeosztáson felfedeztük, hogy a váltónkat az első futamba sorolták, ahová a legrosszabb idővel rendelkező váltók kerültek. Ez nagyon felzaklatott bennünket, hiszen a kiírt eredménynél majd 40 másodperccel jobb időt értünk el a megyein, így a legerősebb futamban volt a helyünk. Közben a versenyszámok zajlottak tovább, így már mennem is kellett a 100 hát döntőjére. Az első számban elért jó eredmény feldobott, így háton is javítottam majd 3,5 másodpercet (1:23,53), ami a hetedik helyre volt elég. Gyorson és háton is a 12. idővel érkeztem, így összességében elégedett voltam a 20 fős mezőnyben elért eredményekkel.
Szerencsére közben a sportdiplomáciánk is működött. Csapatvezetőnk reklamált a futambeosztás miatt, amire elsőre az volt a Magyar Diáksport Szövetség jelenlevő vezetőjének válasza, hogy ezt az eredményt kapták Budapestről. A beosztáson csak akkor változtatnak, ha igazoljuk, hogy valóban rossz eredményt küldtek számukra. A csapatvezetőnk még a felkészülés során összegyűjtötte a megyei eredmények elektronikus jegyzőkönyveit a laptopján, amit el is hozott, de az a szállásunkon maradt. Egy gyors futás egyik áldozatkész anyukától és rendelkezésre állt a masina. A megyei jegyzőkönyv tanúsága szerint a 2. helyezett kőszegi váltó idejét írták a mi eredményünknek, így a versenybizottság a bizonyíték hatására módosította a beosztást. Átkerültünk a legerősebb futamba, így már nyugodtabban készültünk a váltóra. A hetedik időnk alapján bizakodtunk, hogy egy-két hellyel előbbre tudunk lépni majd, és egy szép helyezést tudunk elérni. Károly Fannié volt az első 50, őt testvére, Dalma váltotta. Érsek Noémié volt a harmadik hossz, az utolsó ötven pedig az enyém. Drukkoltam a lányoknak, akik jól teljesítettek, de közben egyre nőtt bennem a feszültség. Mindent beleadtam, tudtam, hogy a lányok számítanak rám. A futamban volt egy másik Kölcsey Gimnázium is, mégpedig Budapestről. Szoros volt a befutó, az eredményjelzőn a Kölcsey Gimnáziumot 4. helyen írták ki, a 7. pálya mellé ugyanakkor a 3. helyet tüntették fel, de Szent Margit Gimnázium felirattal. Nem akartunk hinni a szemünknek.  Tudtuk, hogy a 7-es pálya a miénk volt, de az eredményjelzőn nem a mi nevünk szerepelt, így nem mertünk örülni. A fiúváltók eredményhirdetése közben a csapatvezetőnknek sikerült kikémlelni a már készenlétbe helyezett leányváltók rangsorát. Tényleg mi lettünk a harmadikak! Ekkor mertünk először örülni, bár igazán csak akkor hittük el, amikor tényleg minket szólítottak a bronzéremért. A váci váltó lett a második, s a hajdúböszörményiek nyerték az országos döntőt.  (Úgy láttam a dobogón, hogy valamennyi díjazott felhőtlenül boldog volt, talán csak a 4. helyezett bp-i Kölcsey Gimis csapat szomorkodott. Megértettem őket, hisz nem jó épp lemaradni a dobogóról, ezt korábban már én is megtapasztaltam kétszer a 100 gyorson.)
Büszkék voltunk rá, hogy méltón képviseltük iskolánkat, városunkat, sőt megyénket ezen a versenyen, s edzőnknek, Csaba bácsinak is sikerült meglepetést és örömet szereznünk! 
Bár Körmenden csak egy tanmedence van, mégis budapesti, tiszaújvárosi, bajai, győri, nagykanizsai, szegedi, székesfehérvári, egri, szekszárdi gyulai, és kisvárdai ellenfeleket sikerült megelőznünk, így hazafelé már a jövő évi verseny is szóba került.

Buti Nikolett
10. b