|
Alapszabály
Az egyesület tagjai a megtartott alakuló közgyűlésen az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvényre, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvényben foglalt követelményekre figyelemmel 2011. november 18. napján kimondták a Körmendi Gimnáziumi Öregdiákok Közhasznú Egyesület megalakulását, elfogadták annak alapszabályát, és megválasztották tisztségviselőit.
I.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Az Egyesület neve: Körmendi Gimnáziumi Öregdiákok Közhasznú Egyesület
Az Egyesület székhelye: 9900 Körmend, Bajcsy-Zsilinszky u. 3.
2. Az egyesület, mint önkéntesen létrehozott, demokratikus önkormányzattal rendelkező társadalmi szervezet, önálló jogi személy, amely pártoktól független. Pártoktól támogatást nem kap, pártokat, politikai szervezeteket nem támogat, azoknak anyagi segítséget nem nyújt. Országgyűlési képviselőt nem állít, nem támogat. Minden ilyen jellegű tevékenységet további működése során is kizár.
II.
AZ EGYESÜLET CÉLJA
3. Az Egyesület célja
Az egyesület célja, hogy elősegítse a körmendi Kölcsey Ferenc Gimnázium diákhagyományainak ápolását, és a gimnáziummal kapcsolatos kulturális tevékenységek megvalósításához segítséget nyújtson.
Az egyesület célja továbbá, hogy a gimnázium jelenlegi diákjai és öregdiákjai körében erősítse a közösségi szellemet, és tevékenyen részt vegyen a diákok képességfejlesztésében.
Az egyesület célja továbbá a gimnázium diákjaiban, és az ifjúságban a környezettudatos gondolkodás erősítése, felelősségérzet kialakítása az eljövendő generáció iránt.
Az egyesület célja, hogy anyagi lehetőségeihez mérten segítséget nyújtson a gimnáziumi diákok és öregdiákok részére a testvérvárosi partnerkapcsolatok erősítéséhez.
4. Az Egyesület által végzendő közhasznú tevékenység az 1997. évi CLVI. tv. 26. § c. bekezdése alapján:
- Kulturális tevékenység
- nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
- sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével,
- kulturális örökség megóvása,
- természetvédelem, állatvédelem,
- környezetvédelem,
- euroatlanti integráció elősegítése,
III.
EGYESÜLETI TAGSÁG KELETKEZÉSE, MEGSZŰNÉSE
5. Az egyesület tagsága:
- rendes tagok
- pártoló tagok
- tiszteletbeli tagok
6. Az egyesület rendes tagja lehet minden olyan természetes és jogi személy, és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki belépési nyilatkozat aláírásával felvételét kéri, és kérelmét az elnökség elfogadta, továbbá az alapszabályban foglaltakat magára nézve kötelezőnek ismeri el, és a tagdíjat megfizeti.
Az egyesület pártoló tagja lehet az a személy, aki a belépési nyilatkozatban vállalja, hogy elfogadja az egyesület alapszabályát, és az egyesület céljainak megvalósítását mind erkölcsileg, mind anyagilag támogatja.
Az egyesület tiszteletbeli tagjaként felvehető az a személy, aki tevékenységével hozzájárul az egyesület céljainak eléréséhez.
A tagsági viszony keletkezése:
- az egyesületi tagság a felvétellel keletkezik és a tagdíj rendszeres fizetésével tartható fenn.
- a tagfelvételről az elnökség dönt,
- az egyesületbe való belépés és az onnan történő kilépés önkéntes,
- a tagokról az elnökség nyilvántartást vezet.
A tagsági viszony megszűnése:
- a kilépés írásbeli bejelentésével,
- törléssel,
- a tag kizárásával
- anyagi támogatás megszüntetésével (pártoló tag vonatkozásában)
- az egyesület megszűnésével.
Törölni kell az egyesület tagjainak sorából azt a tagot, aki 3 hónapnál hosszabb ideig nem fizet tagdíjat, és a tartozását írásbeli felszólítás ellenére sem rendezi. A törlést az egyesület bármely tagja írásban kezdeményezheti, melyet az elnökséghez kell benyújtani. A törléstől az elnökség dönt, a kezdeményezés beérkeztét követő 45 napon belül megtartásra kerülő elnökségi ülésen azzal, hogy a tagot írásban értesíti az ülés időpontjáról, melyre megidézi, ahol meghallgatását követően dönt. Az érintett tag személyesen vagy meghatalmazott képviselője útján jogosult eljárni. Amennyiben a tag a szabályszerű idézés ellenére nem jelenik meg az ülésen, akkor az elnökség a rendelkezésre álló adatok alapján jogosult dönteni. Az elnökség vagy helyt ad a törlésre irányuló kérelemnek, és a tagot törli az egyesület tagjai közül, vagy elutasítja a törlésre irányuló kérelmet. A tag a törléssel kapcsolatos határozat ellen, a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül írásban az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet, melyet az egyesület elnökségéhez kell benyújtani. A közgyűlés az elé kerülő fellebbezésről a soron következő közgyűlésen határozattal dönt. A közgyűlés az elnökség határozatát vagy helyben hagyja, vagy megváltoztatja vagy az elnökséget új eljárásra utasítja, amennyiben a közgyűlés azt állapítja meg, hogy az elnökség döntése megalapozatlan, és a tényállást nem állapította meg kétséget kizáró pontossággal.
Kizárható az a tag, aki az alapszabály rendelkezései avagy az egyesület célkitűzései ellen súlyosan vét.
A kizárást az egyesület bármely tagja írásban kezdeményezheti, melyet az elnökséghez kell benyújtani. A tag kizárásáról az elnökség dönt, a kezdeményezés beérkeztét követő 45 napon belül megtartásra kerülő elnökségi ülésen azzal, hogy a kizárni szándékozott tagot írásban értesíti az ülés időpontjáról, melyre megidézi, ahol meghallgatását követően dönt. Amennyiben a kizárni szándékozott tag szabályszerű idézés ellenére nem jelenik meg az ülésen, akkor az elnökség a rendelkezésre álló adatok alapján jogosult dönteni. A kizárt tag a kizárással kapcsolatos határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés az elé kerülő fellebbezésről a soron következő közgyűlésen dönt.
IV.
A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
7. Az Egyesület rendes tagjainak jogai:
a) részt vehetnek az Egyesület Közgyűlésén
b) tanácskozási, indítványozási és szavazati jogot gyakorolhatnak a Közgyűlésen
c) bármely egyesületi tisztségre választhatnak és életkoruknak megfelelően megválaszthatók
d) jogosultak részt venni az Egyesület rendezvényein
e) igénybe vehetik az Egyesület által nyújtott kedvezményeket:
f) az Egyesületi tisztségviselőktől tájékoztatást kaphatnak.
8. A tiszteletbeli tagok az Egyesület rendezvényeire meghívhatók. A tiszteletbeli tag tisztségre nem választható, szavazati joga nincs, egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval.
9. A pártoló tag részt vehet az Egyesület közgyűlésein, nincs szavazati joga, tisztség viselésére nem választható, egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval, azzal, hogy az Egyesület által a tagoknak nyújtott kedvezményeket az Elnökség jóváhagyásával vehetik igénybe.
Az egyesület minden tagja köteles az alapszabály betartására. Az egyesület rendes tagja köteles a közgyűlési határozattal megállapított mértékű tagdíjat megfizetni. Az egyesület minden tagja köteles közreműködni az egyesületi célok megvalósítása érdekében a közgyűlés által meghatározott konkrét programokban.
A pártoló tag köteles az alapszabály betartására, az egyesület anyagi, erkölcsi támogatására.
A tiszteletbeli tag köteles az alapszabály betartására, erkölcsi támogatására.
A nem természetes személy tagok az e pontban írt jogosultságaikat képviselőjük útján jogosultak gyakorolni.
V.
AZ EGYESÜLET SZERVEZETE
10. Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlés a tagok összessége, amely az egyesületet érintő minden kérdésben dönthet. A közgyűlést az elnökség hívja össze évente legalább egy alkalommal. A közgyűlésre minden tagot a napirend közlésével kell írásbeli meghívó útján meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a közgyűlés napja között legalább nyolc nap időköznek kell eltelnie. A meghívó tartalmazza a közgyűlés helyét, idejét, napirendjét. Évente egyszer rendes közgyűlést kell tartani, és rendkívüli közgyűlést kell tartani, ha azt három tag - a cél megjelölésével - együttesen indítványozza, illetőleg a bíróság elrendeli.
Az egyesület közgyűlései nyilvánosak: azon bárki részt vehet, de szavazati joggal csak az egyesület rendes tagjai rendelkeznek azzal, hogy a pártoló tagokat, és a tiszteletbeli tagokat szavazati jog nem illeti meg.
A közgyűlés határozatképes, ha a tagok 50% + 1 fő jelen van. Ha a közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt és 15 napon belüli időpontra összehívott másodszori közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. A megismételt közgyűlést az eredeti - határozatképtelenség miatt elmaradt - közgyűlés időpontját követően 15 napon belüli időpontra kell összehívni, amely időpontot az eredeti közgyűlés meghívójában is meg kell jelölni. A megismételt közgyűlés tekintetében a tagot figyelmeztetni kell arra, hogy a megismételt közgyűlés az eredetileg összehívott közgyűlés napirendi pontjában a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.
A közgyűlés - eltérő rendelkezés hiányában - határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, szavazategyenlőség esetén a kérdés elvetettnek tekintendő. A közgyűlés a tisztségviselőket titkos szavazással választja meg. Amennyiben valamelyik tisztségviselő a szavazáskor nem szerzi meg a szükséges szavazati arányt, úgy ezen tisztség tekintetében a szavazást meg kell ismételni, és a megismételt szavazás alapján azt kell megválasztott tisztségviselőnek tekinteni, aki a szavazáson legtöbb szavazatot kapja.
Az egyesület tisztségviselőinek megválasztása esetében, és minden olyan esetben, ha a közgyűlésen jelenlévő szavazati joggal rendelkező tagok fele indítványozza, akkor titkos szavazást kell tartani.
A közgyűlés kizárólagos határkörébe tartozik:
- az egyesület tisztségviselőinek megválasztása, visszahívása,
Az egyesület tisztségviselője visszahívható, ha a tisztségviselő az alapszabály rendelkezései ellen súlyosan vét. A visszahívást az egyesület bármely tagja kezdeményezheti írásban, melyről a közgyűlés dönt. Az elnökség a kezdeményezés beérkeztét követő 15 napon belül köteles összehívni a közgyűlést azzal, hogy az érintett tisztségviselőt írásban értesíti a közgyűlés időpontjáról, melyre megidézi, ahol a közgyűlés az érintett tisztségviselő meghallgatását követően dönt. Amennyiben az érintett tisztségviselő szabályszerű idézés ellenére nem jelenik meg, akkor a közgyűlés a rendelkezésre álló adatok alapján jogosult dönteni. Az elnökség visszahívott tagja a határozat ellen, a kézbesítéstől számított harminc napon belül, az egyesület székhelye szerint illetékes megyei bírósághoz fordulhat keresettel.
- az alapszabály jóváhagyása és módosítása,
- az éves költségvetés megállapítása, az éves beszámoló elfogadása, valamint az ezzel egyidejűleg az Egyesület által az 1997. évi CLVI. törvény 19. § alapján készített közhasznúsági jelentés elfogadása, az éves program elfogadása,
- az egyesület megalakulásának, más egyesülettel való egyesülésének, illetőleg feloszlásának a kimondása,
- a tagdíj összegének megállapítása és módosítása
- az elnökség tag törléséről, avagy tag kizárásáról szóló döntése elleni fellebbezés elbírálása
- a tisztségviselők esetleges díjazásának megállapítása
Az Egyesület éves beszámolójának elfogadásáról - a felügyelő bizottság előterjesztése alapján - határoz a közgyűlés. A közgyűlésen jelenléti ívet és jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet az elnök, akadályoztatása esetén az általa kijelölt elnökségi tag, a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő tag ír alá.
Az egyesület döntéseiről köteles nyilvántartást vezetni, amely tartalmazza a határozathozatal időpontját, annak hatályba lépését, tartalmát, és a döntést ellenzők, illetőleg támogatók számarányát.
Az elnökség tevékenységéről évente 1 alkalommal - a gazdasági év zárását követő 30 napon belül - köteles a közgyűlésnek beszámolni.
Írásbeli szavazás
A Közgyűlés ülés tartása nélkül is határozhat. A határozat tervezetét az egyesület elnöke készíti és az alelnök hagyja jóvá. A határozat tervezetét 15 (tizenöt) napos határidő tűzésével az egyesület elnöke írásban kézbesíti a Tagoknak, és a Tagok a tervezetről írásban szavaznak az igen vagy a nem szó megjelölésével. A szavazás eredményéről az egyesület elnöke a Tagokat 8 (nyolc) napon belül, írásban tájékoztatja. Az ülést azonban bármely Tag kérelmére a határozattervezet megvitatása céljából az elnökségnek össze kell hívnia.
A határozathozatalban (mind a közgyűlésen, mind pedig az írásbeli szavazáson) nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685 § b) pont), élettársa a határozat alapján:
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
A b) pont esetében nem minősül előnynek a közhasznú egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
11. Az elnökség
Az egyesület tevékenységét az egyesület vezető szerve, az 5 főből álló elnökség irányítja. Az elnökség egy elnökből, egy alelnökből, egy titkárból és 2 fő további elnökségi tagból áll.
Az egyesület elnöke: Dr. Vörös Ottó
Az egyesület alelnöke: Kondicsné Dr. Kovács Éva
Az egyesület titkára: Hadnagyné Vörös Márta
Az egyesület elnökségének tagjai: Móricz Péter, Mecséri Annamária
Az elnökség tagjait az alapító tagok választják az alakuló közgyűlésen 3 éves időtartamra, majd ezt követően a közgyűlés választja a közgyűlés tagjait 3 éves időtartamra. Az elnökség tagjai újraválaszthatók és visszahívhatók. Ha az elnökségből valamely tag működési idejének letelte előtt lemond, akkor a soron következő rendes, vagy rendkívüli közgyűlés gondoskodik a hely betöltéséről.
Két közgyűlés közötti időben az elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a közgyűlés hatáskörébe. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő közgyűlésen az elnökség köteles beszámolni.
Az elnökség 3 tag jelenléte esetén határozatképes. Az elnökség a szükségeshez képest - de legalább évente négyszer - tart ülést, melyet az elnök hív össze. Az elnökség üléseire minden tagot a napirend, az időpont, a hely közlésével kell írásbeli meghívó útján meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 8 nap időköznek kell lennie. Az elnökség ülései nyilvánosak, azon bárki részt vehet, azonban szavazati joggal csak az elnökség tagjai rendelkeznek.
Az elnökség ügyrendjét maga határozza meg. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, amennyiben azonban 3 elnökségi tag van jelen, akkor a döntés meghozatalához legalább 3 tag azonos szavazata szükséges. Ez alól kivételt képez, az, amennyiben a jogszabály minősített többséget ír elő a döntés meghozatalához. Az elnök az elnökség döntéseiről köteles nyilvántartást vezetni, amely tartalmazza a határozathozatal időpontját, annak hatályba lépését, tartalmát és a döntést ellenzők illetve a támogatók számarányát.
Az elnökség feladata, hatásköre:
- az egyesület tevékenységének irányítása,
- a közgyűlés előkészítése,
- az egyesület költségvetésének a kidolgozása,
- az éves program kidolgozása,
- tagfelvételről szóló döntés meghozatala
- ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a jogszabály, illetőleg az alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
- a tag kizárásáról, illetőleg törléséről szóló első fokú döntés meghozatala
Az elnökségi határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685 § b) pont), élettársa a határozat alapján:
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
A b) pont esetében nem minősül előnynek a közhasznú egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
Az elnök jogai és kötelezettségei: Az egyesület elnöke vezeti az elnökség munkáját, ellenőrzi az egyesület tevékenységét, gazdálkodását, munkáltatói jogkört gyakorol a jogszabályokban meghatározott feltételekkel. Intézkedik, és dönt a közgyűlés, valamint az elnökség által a hatáskörébe utalt ügyekben. Az elnököt akadályoztatása esetén az alelnök helyettesíti.
A titkár feladatai:
Munkaszervezet hiányában:
a) ellátja az Egyesület folyamatos működésével összefüggő ügyviteli, adminisztratív, operatív és kommunikációs feladatokat,
b) elvégzi az Egyesülethez kötődő szakmai feladatok adminisztrációját, koordinációját,
c) kezeli az Egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait, a pénztárat,
d) közreműködik az Elnökség és a Közgyűlés üléseinek megszervezésében, az ülések dokumentációinak rögzítésében,
e) közvetlenül segíti az Elnök tevékenységét,
f) folyamatos nyilvántartást vezet a Közgyűlés, az Elnökség és a Felügyelő Bizottság által hozott határozatokról, közreműködik a határozatok végrehajtásában,
g) az Egyesület tevékenysége során keletkezett dokumentációkat archiválja,
h) tájékoztatja a tagokat az Egyesület munkájáról.
Munkaszervezet esetén, melyet az Elnökség hozhat létre saját alkalmazottakkal vagy valamely külső szervvel kötött megállapodás alapján:
Koordinálja, felügyeli a munkaszervezet tevékenységét.
Az Egyesület titkára köteles az Egyesület testületi szerveinek az Egyesület döntéseit, illetőleg a Közgyűlés és az Elnökség által hozott olyan határozatokat, amelyek bármely tagja vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapít meg, illetve harmadik személyt (beleértve a hatóságokat is) érinthet a döntés meghozatalától számított 8 napon belül, írásban, ajánlott postai küldeményként feladva az érintetteknek is megküldeni, valamint az Egyesület saját honlapján is közzétenni.
Az alelnök feladatai:
Az elnök távollétében teljes körűen jogosult a helyettesítésre.
A további elnökségi tagok feladatai:
Ellátják mindazokat az elnökségi feladatokat, amelyeket jelen alapszabály nem utal az elnök, alelnök, vagy a titkár hatáskörébe.
VI.
AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE
12. Az egyesület képviseletére az elnök önállóan jogosult, aki e jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve az elnökség tagjaira, az alelnökre, vagy a titkárra átruházhatja. Az egyesület elnöke és az egyesület titkára együttesen rendelkeznek az egyesület bankszámlája felett.
VII.
A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG
13. Az alapszabály úgy rendelkezik, hogy a társaságnál háromtagú Felügyelő Bizottság működik. A Felügyelő Bizottság megbízatása 3 évre (2011. november 18. napjától 2014. november 18. napjáig) szól, tagjai:
A Felügyelő bizottság elnöke: Szőke András
A Felügyelő Bizottság tagjai: Laczó Tamás, Novákné Bedőcs Andrea
A Felügyelő Bizottsági taggá megválasztott személy az új tisztsége elfogadásától számított tizenöt napon belül azokat a szervezeteket, amelyeknél már Felügyelő Bizottsági tag, írásban tájékoztatni köteles.
A Felügyelő Bizottság tevékenységét a hatályos jogszabályok szerint végzi, ügyrendjét maga állapítja meg.
14. A Felügyelő Bizottság feladat- és hatásköre különösen:
a) Összehívja az Egyesület legfőbb szervének rendkívüli ülését, és javaslatot tesz annak napirendjére, ha megítélése szerint a tisztségviselők (vezetés) tevékenysége jogszabályba, az alapszabályba, illetve a legfőbb szervének határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti az Egyesület vagy a tagok érdekeit.
b) Köteles megvizsgálni a legfőbb szerv ülésének napirendjén szereplő valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést, valamint minden olyan előterjesztést, amely a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik.
c) Írásbeli jelentést készít a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról a legfőbb szerv részére.
d) Ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását.
e) Ellenőrzi a vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket.
f) Jelentést kérhet a vezető tisztségviselőktől, illetve tájékoztatást vagy felvilágosítást az Egyesület munkavállalóitól.
g) Megvizsgálhatja, illetve betekinthet az Egyesület könyveibe és irataiba.
15. A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a.) az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése, vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
b.) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
Ha a Felügyelő Bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - nem hívták össze a közgyűlést, a határidő eredménytelen eltelte esetén erre a Felügyelő Bizottság is jogosult.
16. A Felügyelő Bizottság haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet, ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg.
A Felügyelő Bizottság egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja, illetve az ellenőrzést állandó jelleggel is megoszthatja tagjai között. Az ellenőrzés megosztása nem érinti a Felügyelő Bizottsági tag felelősségét, sem azt a jogát, hogy az ellenőrzést más, a Felügyelő Bizottság ellenőrzési feladatkörébe tartozó tevékenységre is kiterjessze.
A Felügyelő Bizottság működése
17. A Felügyelő Bizottság testületként jár el.
A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha minden tag jelen van, határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a kérdés elvetettnek tekintendő.
A Felügyelő Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A Felügyelő Bizottság tagját e minőségében az Egyesület tagjai, illetve munkáltatója nem utasíthatja.
A Felügyelő Bizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet a közgyűlés hagy jóvá.
A Felügyelő Bizottság tagjai tanácskozási joggal részt vesznek a legfőbb szervek ülésein.
Ha a Felügyelő Bizottság tagjainak száma az alapszabályban meghatározott létszám alá csökken, vagy nincs, aki az ülését összehívja, az Egyesület elnöke a Felügyelő Bizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles összehívni a legfőbb szervet.
Ha a Felügyelő Bizottság a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről kötött szerződés megszegését észleli, köteles haladéktalanul összehívni a közgyűlést.
VIII.
AZ EGYESÜLET SZERVEIRE VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK
18. Az Egyesület közgyűlésén nem lehet meghatalmazott a Felügyelő Bizottság tagja.
19. A vezető tisztségviselők az Egyesület vezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, az Egyesület érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A jogszabályok, az alapszabály, illetve a legfőbb szerv által hozott határozatok, kötelezettségeik vétkes megszegésével az Egyesületnek okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek.
IX.
ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK
20. A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
21. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
22. Az Egyesület vezető tisztségviselője és közeli hozzátartozója (Ptk. 685 § b) pont) ugyanannál a szervezetnél a felügyelő bizottság tagjává nem választható meg.
24. Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja az a személy, aki
a) az Egyesület vezető szervének elnöke vagy tagja,
b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
X.
AZ EGYESÜLET VAGYONA, GAZDÁLKODÁSA
25. A tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden, a közös célt szolgáló befizetések az egyesület vagyonát képezi. Az egyesületi tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot az egyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg.
Az egyesület a tagok által befizetett tagdíjból, a tagok által vállalt egyéb önkéntes juttatásaiból, illetőleg a külső támogatók által jutatott összegekből gazdálkodik.
Az egyesület céljainak megvalósulása érdekében támogatókat keres, az elfogadott támogatást a lehető leghatékonyabban és legrövidebb időn belül az elérni kívánt cél támogatására, elősegítésére fordítja, az esetleges maradvány összeget hasonló célok támogatására fordítja.
Az egyesület gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, hanem céljainak elérésére fordítja.
Az egyesület kiadásai az egyesület céljainak elérése érdekében felmerülő közvetlen költségek, és egyéb költségek.
Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel, a tagok a tagdíj megfizetésén túl az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
A közhasznú szervezet az államháztartás alrendszereitől - a normatív támogatás kivételével - csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. Ezen említett támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. A közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.
A közhasznú szervezet a felelős személyt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
A közhasznú szervezet bármely cél szerinti juttatását - a létesítő okiratban meghatározott szabályok szerint - pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat).
A közhasznú szervezet váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.
A közhasznú szervezet a közhasznú társaság kivételével
a) vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel;
b) az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.
Amennyiben az Egyesület befektetési tevékenységet folytat, befektetési szabályzatot kell készítenie, amelyet a legfőbb szerv fogad el.
XI.
KÖZHASZNÚ NYILATKOZATOK
26. Az Egyesület évente dönt a céljai között felsorolt feladatok végrehajtásához felhasználható pénzeszközök mértékéről, felosztásuk módjáról, egyéb támogatás nyújtásáról.
27. Az Egyesület nem zárja ki, hogy a tagokon kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásokból.
28. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.
29. Az Egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével a képviselő az egyesület gazdálkodásáról a Közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít.
Az Egyesület köteles a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten nyilvántartani, egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.
A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy a keletkezett nyereséget, illetve annak mely részét hogyan használja fel figyelemmel arra, hogy az Egyesület tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel, az csak a jelen alapszabályban rögzített tevékenységre fordítható.
30. Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, országgyűlési képviselői, továbbá megyei, önkormányzati választáson jelöltet nem állít, és nem indít.
31. Az Egyesület működésével, szolgáltatásai igénybevétele módjával, beszámolói közlésével kapcsolatosan a nyilvánosságot biztosítja, egyrészt a jogszabályokban meghatározott módon (közzétételi kötelezettség), másrészt az alapszabályban szabályozott irat-betekintési és felvilágosítás-adási jog rögzítésével, valamint az Egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán való elhelyezéssel.
Az Egyesület szolgáltatásainak igénybe vételével kapcsolatban a saját honlapján nyújt bárki által elérhető módon tájékoztatást.
Az Egyesület éves beszámolóját az Egyesület egyéb döntéseivel megegyező módon hozza nyilvánosságra.
32. A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell:
a) a számviteli beszámolót,
b) a költségvetési támogatás felhasználását,
c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást,
d) a cél szerinti juttatások kimutatását,
e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét,
f) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét,
g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.
A közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, abból saját költségére másolatot készíthet.
33. A közhasznú szervezet köteles a közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-áig saját honlapján, ennek hiányában egyéb, a nyilvánosság számára elérhető módon közzétenni.
Az Egyesület Elnöksége az Egyesület székhelyén köteles gondoskodni a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintésről, illetve azokról felvilágosítást adni.
Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet) írásban kell az Elnökség részére megküldeni.
Az Elnökség köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul, egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti határidőben, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni.
Az Elnökség köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje.
XII.
VEGYES RENDELKEZÉSEK
34. Az egyesület a bírósági nyilvántartásba vétellel válik jogi személlyé.
35. Az elnökség személyi kérdésekben hozott döntései ellen a döntés meghozatalától számított 15 napon belül a közgyűléshez lehet jogorvoslattal fordulni. A közgyűlés elé kerülő vitás kérdésekről a soron következő közgyűlés dönt.
36. Az egyesület tagdíj mértéke a következő:
Az Egyesület rendes tagjai évente tagdíjat fizetnek, melynek mértékét évente a Közgyűlés állapítja meg. Az első tagdíj mértékéről az alakuló közgyűlés dönt, ezt követően a tagdíj mértékéről a közgyűlés minden évben legkésőbb január 15. napjáig hoz határozatot. Az alakulás évében a havi tagdíjat a tagok az egyesület bírósági nyilvántartásba vételét követően, az Egyesület részére történő bankszámlanyitásról szóló írásbeli tájékoztatás kézhezvételétől számított 15 napon belül kötelesek megfizetni. Ezt követően valamennyi havi tagdíj a tárgyév január 30. napjáig esedékes.
A pártoló tagok részére nincs kötelező tagdíjfizetési kényszer, a pártoló tagok önkéntes támogatásokkal segítik az Egyesület munkáját és célkitűzéseinek megvalósulását.
37. Az egyesület megszűnik:
- ha a közgyűlés kimondja a feloszlását,
- más egyesülettel való egyesülésnek közgyűlés általi elhatározása,
- ha a bíróság megállapítja a megszűnését,
- feloszlatással,
Az egyesület megszűnése esetén vagyonáról a közgyűlés rendelkezik. Ha a vagyon hovafordításáról ezek nem rendelkeznek, továbbá, ha az egyesület feloszlatással szűnik meg, vagy a bíróság ennek megszűnését állapítja meg, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani. A vagyon felhasználásának módját nyilvánosságra kell hozni.
A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre egyrészt az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény rendelkezései, másrészt a kapcsolódó jogszabályok mindenkor hatályos rendelkezései az irányadók.
Kelt: Körmend, 2011. november 18.
????????????????..
Dr. Vörös Ottó
az egyesület elnöke
| 
