A kommunizmus áldozatainak emléknapját az országgyűlés 2000-ben hozott határozata értelmében február 25-én tartjuk. Az emléknap alkalmából szervezett beszélgetést másnap a Körmendi Gimnáziumi Öregdiákok Egyesülete és az intézmény „Az egyházüldözés és áldozatai a kommunista diktatúrában” címmel.A rendezvényen az iskola két öregdiákját, Nagy Gábor irodalomtörténészt, József Attila-díjas költőt, a Hitel főszerkesztőjét és Soós Viktor Attila történészt, hittanárt, a Nemzeti Emlékezet Bizottság tagját kérdezte Laczó László, a gimnázium történelem szakos tanára.
Laczó Tamás intézményvezető a diákságon kívül a városlakók érdeklődésére is számot tartó rendezvény elején elmondta, hogy a tanórai megemlékezésen túl hitből és meggyőződésből egyaránt fontosnak tartják az öregdiák egyesülettel karöltve olyan személyek meghívását, akik egy sajátos témában személyes kutatást végeznek.Ezúttal a Brenner-gyilkosság hátterét, indítékait és bizonyítékait kutató ismereteikről beszéltek a meghívottak. Brenner János rábakethelyi káplánt 1957. december 14-éről 15-ére virradó éjszaka megtámadták és több késszúrással véget vetettek életének. A brutális papgyilkosságról könyv és dokumentumfilm is készült.
Nagy Gábor 2009-ben elnyerte a Barankovits István Alapítvány irodalmi ösztöndíját, ennek köszönhetően jelent meg 2009-ben Ki a konkolyt vetette című regénye. A szerző - mint elmondta - az interneten fellelhető anyagokat végigolvasva 23 hasonló esetre bukkant, amelyekben a papokat emberi méltóságukban és papi hivatásukban egyaránt megalázták sajátos „módszertant” követve. Ezek után írta meg fiktív történetét arról a 60-es évek végi rejtélyes ügyről, amikor is egy nyugat-magyarországi falu, Vadaskend káplánja brutális gyilkosság áldozata lesz. A könyv fülszövegében olvasható az alábbi idézet: „Az Istent szeretõknek minden a javukra válik.” Brenner János rábakethelyi káplán  † 1957.
Soós Viktor Attila kifejtette, hogy kutatásaihoz rendőrségi iratanyagot keresett a Brenner-gyilkosságról, amit nem az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában, hanem egészen véletlenül Budapest Főváros Levéltárában talált meg. Az ezer oldalas nyomozati iratanyagot nem a megfelelő helyen őrizték és hiányzott belőle a család és a papok tanúvallomása. Továbbá az ügyben a szentgotthárdi rendőrségnek kellett volna eljárnia, de a nyomozást 24 órán belül leállították, és Szombathelyről rendeltek ki két nyomozótisztet. A sajátságos intézkedések, a meghamisított jegyzőkönyvi adatok és a halált okozó késszúrások, az elszenvedett sérülések és a holttest megbecstelenítése egyaránt azt valószínűsítik, hogy a pártközpontból megrendelt gyilkosság és koncepciós per történt a Brenner-ügyben.
Soós Viktor Attila végezetül arról beszélt, hogy Császár István körmendi káplánnal együtt 90 tanút szólaltattak meg, akik ismerték Brenner Jánost. Ezek a feljegyzések is részét képezik annak a mintegy 900 oldalas életösszefoglaló anyagnak (a teológus és történész szakértők által összeállított Brenner-életrajz mellett), amit tavaly novemberben eljuttatott Rómába a szombathelyi egyházmegyei hatóság. Ha ezt elfogadják, akkor a bíborosok testülete elé kerül Brenner János boldoggá avatásának ügye. Soós Viktor Attila bízik abban, hogy a 2003-ban boldoggá avatott Batthyány-Starttmann László után hamarosan újabb boldogot avathatnak az egyházmegyében, a kommunizmus áldozatául esett Brenner Jánost.

Takács Marietta