A Brenner-gyilkosság hátteréről
A kommunizmus áldozatainak
emléknapját az országgyűlés 2000-ben hozott határozata értelmében február 25-én
tartjuk. Az emléknap alkalmából szervezett beszélgetést másnap a Körmendi
Gimnáziumi Öregdiákok Egyesülete és az intézmény „Az egyházüldözés és áldozatai
a kommunista diktatúrában” címmel.A rendezvényen az iskola két
öregdiákját, Nagy Gábor irodalomtörténészt, József Attila-díjas költőt, a Hitel
főszerkesztőjét és Soós Viktor Attila történészt, hittanárt, a Nemzeti
Emlékezet Bizottság tagját kérdezte Laczó László, a gimnázium történelem szakos
tanára.
Laczó Tamás intézményvezető a
diákságon kívül a városlakók érdeklődésére is számot tartó rendezvény elején
elmondta, hogy a tanórai megemlékezésen túl hitből és meggyőződésből egyaránt
fontosnak tartják az öregdiák egyesülettel karöltve olyan személyek meghívását,
akik egy sajátos témában személyes kutatást végeznek.Ezúttal a Brenner-gyilkosság
hátterét, indítékait és bizonyítékait kutató ismereteikről beszéltek a
meghívottak. Brenner János rábakethelyi káplánt 1957. december 14-éről 15-ére
virradó éjszaka megtámadták és több késszúrással véget vetettek életének. A
brutális papgyilkosságról könyv és dokumentumfilm is készült.
Nagy Gábor 2009-ben elnyerte a
Barankovits István Alapítvány irodalmi ösztöndíját, ennek köszönhetően jelent
meg 2009-ben Ki a konkolyt vetette című regénye. A szerző - mint elmondta - az
interneten fellelhető anyagokat végigolvasva 23 hasonló esetre bukkant,
amelyekben a papokat emberi méltóságukban és papi hivatásukban egyaránt
megalázták sajátos „módszertant” követve. Ezek után írta meg fiktív történetét
arról a 60-es évek végi rejtélyes ügyről, amikor is egy nyugat-magyarországi
falu, Vadaskend káplánja brutális gyilkosság áldozata lesz. A könyv fülszövegében
olvasható az alábbi idézet: „Az Istent szeretõknek minden a javukra válik.”
Brenner János rábakethelyi káplán † 1957.
Soós Viktor Attila kifejtette,
hogy kutatásaihoz rendőrségi iratanyagot keresett a Brenner-gyilkosságról, amit
nem az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában, hanem egészen
véletlenül Budapest Főváros Levéltárában talált meg. Az ezer oldalas nyomozati
iratanyagot nem a megfelelő helyen őrizték és hiányzott belőle a család és a
papok tanúvallomása. Továbbá az ügyben a szentgotthárdi rendőrségnek kellett
volna eljárnia, de a nyomozást 24 órán belül leállították, és Szombathelyről
rendeltek ki két nyomozótisztet. A sajátságos intézkedések, a meghamisított
jegyzőkönyvi adatok és a halált okozó késszúrások, az elszenvedett sérülések és
a holttest megbecstelenítése egyaránt azt valószínűsítik, hogy a pártközpontból
megrendelt gyilkosság és koncepciós per történt a Brenner-ügyben.
Soós Viktor Attila végezetül
arról beszélt, hogy Császár István körmendi káplánnal együtt 90 tanút
szólaltattak meg, akik ismerték Brenner Jánost. Ezek a feljegyzések is részét képezik
annak a mintegy 900 oldalas életösszefoglaló anyagnak (a teológus és történész
szakértők által összeállított Brenner-életrajz mellett), amit tavaly
novemberben eljuttatott Rómába a szombathelyi egyházmegyei hatóság. Ha ezt
elfogadják, akkor a bíborosok testülete elé kerül Brenner János boldoggá
avatásának ügye. Soós Viktor Attila bízik abban, hogy a 2003-ban boldoggá
avatott Batthyány-Starttmann László után hamarosan újabb boldogot avathatnak az
egyházmegyében, a kommunizmus áldozatául esett Brenner Jánost.
Takács Marietta