Kőrösi Máté csípi a chipeket

Kőrösi Máté 18 éves, a Kölcsey Ferenc Gimnázium 12. osztályos tanulója. Kedvenc tantárgya a matematika, s mivel évek óta érdeklik a műszaki eszközök, a másik favoritja a fizika lett. Manapság a PIC mikrokontroller programozásával foglalkozik.

-  Egy átlagember nem biztos, hogy tudja, mit jelent a PIC mikrokontroller. Hallhatnánk ezt egy szakértő szájából?

-  A PIC mikrokontroller egyetlen lapkára integrált, általában vezérlési feladatokra optimalizált számítógép. A 16. születésnapomra kaptam egy csomagot a bátyámtól, amivel alap áramkörök felszerelését oldhattam meg még mikrochip nélkül, így azonban csak egy villogót tudtam összerakni. Majd egy évre rá a gimnáziumban jelentkezett egy úr, Házos György, aki felajánlotta, hogy egy szakkör keretében megtanítja a diákokat mikrochipet programozni. Házos György is ide járt a Kölcseybe, de az '56-os forradalom idején elköltözött nyugatra, jelenleg Venezuelában él. A szakkörre többen is jelentkeztünk, de csak ketten maradtunk.  Két hónapig személyesen tanított, majd - miután visszament Venezuelába - e-mailen keresztül adta fel nekünk a feladatokat.

- Hogyan működnek a gyakorlatban a chipek?

- Gyakorlatban a chipnek van 18 lába, ebből 13 használható arra, hogy kommunikáljon a hozzá kötött alkatrészekkel, ilyenek lehetnek a LED-ek, a kijelzők, a tranzisztorok és más egyéb elektronikai alkatrészek. A 13 lábon csak annyi mondható, hogy legyen-e áram vagy ne, ez elég kevésnek tűnik, de a programozás során rájöttem, hogy ez kimeríthetetlen lehetőségeket kínál, csak okosan kell megadni az utasításokat. A chipet assembly nyelven programozom, ami egy kezdetleges programozási nyelv, vannak ennél sokkal bonyolultabb nyelvek is, például C, C++. Most egy úgynevezett "Simon-játék"-ot  vagy "Négygomb-játék"-ot programozok be a PIC-be, ami elég nagy fejlődést jelent a kezdetekhez képest.

-  Hogyan lehet hasznosítani a kontrollereket?

- Több területen is felhasználhatók. Kisebb játékokban, például a már említett Simon-játékban, vagy a távirányítóban, telefonokban és más elektronikai berendezésekben is mikrochipek vannak.

- Mennyi időt szánsz naponta a programozásra?

- Változó, hogy mennyit foglalkozom naponta a chipekkel. Van nehéz feladat, amelyre több időt kell szánni, olyan két-három órát ,és van könnyebb, amire elég csupán 10 perc. De előfordul olyan eset is, hogy nem kapok feladatot, mert Gyuri bátyámnak (ő kért meg, hogy így szólítsam) más tennivalói vannak. A kérdésre válaszolva átlagában másfél órát szánok a programozás tanulására.

- Jut-e idő a programozás mellett más hobbira?

- Mostanában erőt véve magamon nekiálltam komolyabban edzeni és jó időben elmegyek futni is. Ezek mellett, ha még időm engedi gitározni is tanulok, de csak szigorúan magamtól. Bevallom, ez nem megy még valami jól.

- Hogyan képzeled el a jövődet?

- Nagyon érdekesnek találom az elektronikát és a programozást egyaránt, így szeretnék vele tovább foglalkozni. Továbbtanulás szempontjából is ezen az úton szeretnék haladni, és később villamosmérnök szeretnék lenni.

- Milyen számodra az álommunka?

- Ez egy jó kérdés. Még magam sem tudom, nem gondolkodtam rajta, de mindenképp végzettségemnek megfelelőt szeretnék.  Programozhatok is vagy éppen ellenőrizhetem a berendezéseket. Ebben a világban már az is jó, ha van munkahely.

Győrfy Mátyás
Kocsis Dániel
12.B

Az írás megjelent a Vas Népe SÉTA rovatában is 2012.12.5-én.